Finnugor népek. Nyelvek, migráció, vámhatóság

Finnugor nеpek. Nyelvek, migrаciо, vаmhatоsаg
Andrey Tikhomirov

A k?nyv a nyelvekrol, nеpekrol, a finnugor nеpek vаndorlаsi mozgаsairоl, a finnugor k?z?ssеg kialakulаsаnak mоdjаrоl, a hiedelmek, szokаsok, r?tusok, rituаlеk kialakulаsаrоl szоl. K?l?nb?zo t?rtеneti еs etnogrаfiai forrаsok szerepelnek k?l?nb?zo idopontokban. Nеhаny finnugor nyelv r?vid ismertetеse talаlhatо.

Finnugor nеpek

Nyelvek, migrаciо, vаmhatоsаg

Andrey Tikhomirov

© Andrey Tikhomirov, 2020

ISBN 978-5-4498-1791-4

Создано в интеллектуальной издательской системе Ridero

Finnugor nyelvek

Finnugor nyelvek (vagy finnugor nyelvek) – olyan nyelvcsoport, amely szorosan kapcsolоdik a szamojеd nyelvekhez, еs ezekkel egy?tt nagy genetikai urаli nyelvcsalаdot alkotnak.

A finnugor nyelveket a k?vetkezo аgazatokra osztjаk: magyar, a magyar nyelv kеpviselte; Ob-ugor, amely az Ob folyо medencеjеnek еszaki rеszеn beszеlt mansi еs hanti nyelvekbol аll; Balti-finn nyelvekkel: finn, еszt, Livon, Vodsky, Vepsian, Izhora еs Karеl; A szаmi nyelv аltal kеpviselt szаmit, amelyet a Kоlai-fеlszigeten, Finnorszаg еszaki rеszеn, Svеdorszаgban еs Norvеgiаban еlo Sami (Lopari) beszеlt; Mordva kеt fo nyelvjаrаssal – Erzya еs Moksha; Mari, keleti-hegyi еs hegyi nyelvjаrаsokbоl; Perm, beleеrtve az udmurt nyelvet еs a komi nyelvet a komi-zyryan, komi-permyak еs komi-yazvin nyelvjаrаsokkal.

Szamojеd nyelvek, a csalаd (mаs osztаlyozаsok szerint, csoportok szerint) az urаli nyelvek genetikai k?z?ssеgеnek rеszekеnt. Ide tartoznak a nyelvek: neenetek, enetek, nganaszan, Selkup, majdnem kihalt Kamasin, kihalt Matorian (motor), Karagasz еs Thai. Samoyans, elavult. – Szamojеdok (annalistic – samoyad) (Samiemne-tol, a Sami nyelvеn – a Sami f?ldje), 1) A Sami еs az Oroszorszаg еszak-orosz еs szibеriai nеpek rеgi orosz neve. 2) Az ?sszes szamojеd nеpe elavult neve.

Ezen fel?l kiemelkedik az ?gynevezett Urаl verseny, amely k?zbenso helyet foglal el a mongoloid еs a kaukаzusi versenyek k?z?tt. Jellemzoek egyenes, s?tеt haj, s?tеt szem, nеha sima arc, erosen fejlett epicanthus (keskeny orr, konkаv hаtral). Ma mаr szеles k?rben elterjedt Nyugat-Szibеriаban (hanti, mansi, еszak-Altaj stb.).

Sz?j Eniko, Magyar nyelvk?nyv, Mаsodik kiadаs, Tank?nyvkiadо, Budapest, 1981, oldal 9.

A magyar nyelv szoros genetikai kapcsolatban аll az ob-ug nyelvekkel, alkotva az finnugor ugor csoportjаt. A magyarsаg, akik a k?zelben еltek a hantok еs a mаniak mellett, csak a 9. szаzadban foglaltak el modern ter?letet. Az ?sszes t?bbi finnugor nyelv alkotja a finn vagy a balti-finn-permi csoportot.

A magyar, a finn еs az еszt nyelv fejlett irodalmi nyelv, nekem van egy rеgi ?rott nyelvem. A mordva, mari, udmurt, komi, hanti еs mansi irodalmi nyelvek csak a 20-30-as еvekben alakultak ki. Szаzad.

A 14. szаzad mаsodik felеben A rеgi permi szkriptet komi nyelven hoztаk lеtre, amely a 18. szаzadban romlott. Оkori permi ?rаs – a 14. szаzadban ?rt ?rаs. Stefan Perm misszionаrius a komi nyelv egyik osi nyelvjаrаsa alapjаn. A g?r?g еs a szlаv-orosz mintаt k?vetve k?l?n аbеcеt аll?tottak ?ssze, nеhаny liturgikus k?nyv ford?tаsаt is kеsz?tettеk. Most mаr nincs hasznаlatban. Jelenleg kis muemlеkeket oriznek meg rоla ikon feliratok formаjаban, kеziratos k?nyvekben, аbеcе listаkban stb. Az оkori Permi ?rаs tanulmаnyozаsаnak еrtеkes forrаsa a 17. szаzadban аt?rt liturgikаk listаja (az ?gynevezett Evgenievo-Lepёkhinsky sz?vegek). Orosz аbеcе az Old Perm-bol, amely egy koherens sz?veg, k?r?lbel?l 600 szо mеretu. Ez az ?rаs a 14—17 szаzadban. Ugyancsak nеpszeru volt az orosz moszkvai ?rаstudоk k?rеben, akik kriptogrаfiakеnt hasznаltаk.

A legrеgibb ?rott muemlеkek a magyar (13. szаzad), Komi (14. szаzad), a finn (a 15.-16. Szаzad).

A modern finnugor nyelvekben аltalаnosak a konjugаciо, a declenziо еs a szоkеpzodеs nеhаny affixje, amelyeket a finnugor alapnyelvtol ?r?k?ltek, valamint t?bb szаz k?z?s gy?kеr. Egyes nyelvek finnugor szоkincsеben rendszeres hangmegfelelеsek figyelhetok meg. A modern finnugor nyelvek azonban, hossz? k?l?nаllо fejlettsеg?k miatt, eltеrnek egymаstоl mind a nyelvtani felеp?tеs?k, mind a szоkincs szempontjаbоl; hanghatаsukban is nagyon eltеroek. Az аltalаnos nyelvtani jellemzok k?z?l az alаbbiakat lehet megjegyezni: agglutinаlо nyelvtani rendszer, posztpoz?ciоk hasznаlata (az indoeurоpai nyelvek prepoz?ciоinak helyett), elotagok hiаnya (kivеtel a magyar nyelv), a mellеknevek vаltozatlansаga a meghatаrozott szо elotti helyzetben (kivеtel a balti-finn nyelv). A legt?bb finnugor nyelvben a magаnhangzоk harmоniаja figyelheto meg. Az egyes nyelvek szоkеszletеt a szomszеdos nеpek k?l?nb?zo nyelvei befolyаsoltаk, amelynek eredmеnyekеnt a k?lf?ldi k?lcs?n?k ?sszetеtele nem azonos a k?l?nb?zo nyelveken; pеldаul a magyar nyelvben sok t?r?k еs szlаv szо, a finnben pedig sok balti, nеmet, svеd еs osi orosz k?lcs?n van.

A modern finnek (Suomalayset) finn?l beszеlnek, amely a finnugor nyelvek nyugati, balti-finn csoportjаba tartozik. Antropolоgiai szempontbоl a kaukаzusi faj balti t?pusаhoz tartoznak.

Arkhipova N.P. еs Yastrebov E.V. a «Hogyan fedeztеk fel az Urаl-hegysеgeket» c?mu k?nyvben, Cseljabinszk, 2. kiadаs, Dеl-Urаl k?nyvkiadо, 1982, p. 146—149., Beszеlj a magyar nyelvеsz еs geogrаfus, Antala Reg utazаsаrоl az Еszak-Urаlba a 40-es еvekben. 19. szаzad: «A hallgatоi еvekben Reg gondolkodott a magyar nyelv еs a magyar nеp eredetеrol. Miеrt beszеl orszаga olyannyira, hogy k?l?nb?zik a szomszеdos orszаgok nyelvеtol? Hol vannak a magyar nyelv forrаsai, hol j?ttek a modern magyarok osei Dеlkelet-Eurоpаba? Hallottam, hogy a magyarsаg аll?tоlag az Urаlbоl szаrmazik, de ezt be kellett bizony?tani: Еszak-Finnorszаgba lаtogatаsa utаn megd?bbento volt egyrеszrol a finn еs a sаmi (lappf?ldi) nyelv, mаsrеszrol a magyar kapcsolat. A finnugor nyelv tovаbbtanulаsаnak folytatаsa az etnikai kapcsolatokban Reg ?gy d?nt?tt, hogy Oroszorszаgba megy. A Magyar Tudomаnyos Akadеmia 200 forintot (ami 200 arany rubelnek felel meg) tudomаnyos kutatаs cеljаbоl. 1841-ben Szentpеtervаrba еrkezett, ahol gyorsan elsajаt?totta az orosz nyelvet, еs tovаbb fejlesztette tudаsаt. az еszaki nеpek nyelvei.

Regus megеrtette: ahhoz, hogy megtudjuk a magyar nyelv helyzetеt a finnugor csoport nyelvrendszerеben, eredetеt, be kell hatolnunk az Eurоpai Oroszorszаg k?zеp- еs keleti rеgiоiba, az Urаlba еs a Transz-Urаlba. Itt еltek a titokzatos mansi emberek (Vogulok), akik akkoriban Eurоpаban kevеssе ismertek. 1843. oktоber 9-еn az utazо Moszkvаn kereszt?l az Urаlba utazott. Oktоber 27-еn megеrkezett Kazanba. Ek?zben Reg gyujt anyagot a mari (cheremis), udmurt (votyaks) еs chuvash nyelvеrol еs еletеrol. 1843. november 14-еn Reg Permbe еrkezett, ahonnan kezdte vаndorolаsa az ismeretlen ter?leteken. 1843. november 20-аn, elhagyva Solikamsket, Reg аtlеpett az Urаl-hegysеg v?zgyujtojеn, elеrte a Tura folyо v?zfolyаsаt, ahonnan az еszaki hegygerince keleti lejtojеn haladt a Lozva folyо v?zfolyаsаhoz. K?r?lbel?l hаrom hоnapig a mansziak k?z?tt еl, majd Verkhoturye-be, majd Irbitba, majd a Tavda еs Tobol folyоkba utazik. 1844 tavaszаn a v?zi ?t mentеn, lоhаton vagy gyalogosan a megterhelt lо mellett, a Reg megy fel a Konda folyоn, majd a Pelymu folyоn. Az Urаl keleti lejtojеn az Sosva folyо mentеn haladva eljut a Lyapin folyо еs a Khulga mellеkfolyamаnak az Urаl szubpolarban fekvo folyоhoz. ?tja sorаn Reg еrtеkes informаciоkat gyujt a mansi еs hanti еletmоdjаrоl, еletmоdjаrоl, nyelvеrol. Az аltala r?gz?tett mesеk еs dalok e sajаtos еszaki nеpek szellemi vilаgаt fedik fel. A tеrsеgben szinte ismeretlen, ritkаn lakott tеrsеg k?r?li k?r?lmеnyek k?z?tt Regul kеsz?t sematikus tеrkеpeket, amelyek a hegyek, a folyоk еs a lakott ter?letek nevеt mutatjаk. 1844. szeptember 29-еn, a sarkk?rt elеrve, Reg megеrkezett Obdorskba (jelenleg Salekhard) – egy kicsi faluban, amely mind?ssze 40 hаzbоl аll. Addigra az Ob mаr fagyott volt, еs a tundra mentеn a szarvasok az Ural-hegysеg еszaki cs?csa felе haladtak, 1844. oktоber 21-еn eljutva a Kara-tenger partjаra еs a Yugorsky Shar-szorosra. Ez volt ?tja legеszakibb pontja (е. Sz. 69° 45»). Novemberben megеrkezik az Usa v?zgyujtojеbe, a Komi (Zyryans) аltal lakott ter?letre, еs itt folytatja kutatаsаt. Onnan аthaladva az Urаl-hegysеgrol, regisztrаlj a hegyekre. Berezovo, de itt nem tartоzkodik, de az Еszak-Szoszva mentеn a Kempazh szаjаhoz vezet. Haladva tovаbb az Еszak-Szoszva mentеn, elеri a Mansi аltal lakott folyо forrаsait (az е. Sz. 62°-on), еs csak ezutаn megy tovаbb a hegyekbe. Birch. Itt Reg tеlen esett аt, еs rendezte naplоit. A Reg utazаs az Urаlban еs a Transz-Urаlban nagyon nehеz k?r?lmеnyek k?z?tt zajlott: nem volt elegendo felszerelеs, nem volt sz?ksеges eszk?z. Egy magyar tudоs hajоval lobogott turbulens folyоk mentеn, lоval lovagolva a hegysеg mentеn, szarvas vagy kutya аltal hordozott szаnkоkban, gyakran gyalog. Аltalаban ?tmutatоk k?sеrtеk – Mansi, Hanti vagy Nenets. A k?vаncsi kutatо mindig k?zel аllt a hеtk?znapi emberek еrzеseihez еs gondolataihoz, kiemelte еs еrtеkelte viselkedеs?k еs erk?lcsеnek nemes vonаsait. Az akkoriban uralkodо «vadon» fogalmаval ellentеtben Reg kijelentette: «A nem kulturаlis nеpek еletеben vannak olyan vonаsok, amelyek egyetemes elismerеst еrdemelnek. Tаrsadalmi еlet?kben olyan jelensеgeket figyelnek meg, amelyek egy?ttеrzеst еs rosszindulat?sаg hiаnyаt jelzik. ” Berezovo-tоl Reg tovаbb?tja a tanulmаnyaival kapcsolatos informаciоkat a Magyar Tudomаnyos Akadеmiаra еs Petersburgba. K. M. Baernek k?ld?tt levelеben azt аll?tja, hogy vitathatatlan kapcsolatot lеtes?tett a mansi nyelv еs a magyar nyelv k?z?tt. Az ?sszeаll?tott mansi-magyar szоtаr 2600 mansi szоt tartalmaz.»

Az Ur аltal az Urаlbоl аltal elhozott legеrtеkesebb anyagot a k?vetkezo еlet sorаn feldolgoztаk. Elkеsz?tette a «Vogul orszаg еs lakоi» c?mu fo munkаjаt, amely a szerzo halаla utаn 1864-ben jelent meg magyarul, Budapesten. Reg nagy jelentosеget tulajdon?tott a k?rnyеk nevеnek a modern helynevekben valо tanulmаnyozаsаra, amely lehetovе teszi a nеpek m?ltbeli аttelep?tеsеnek meg?tеlеsеt. Az аttelep?tеs eredetеrol еs t?rtеnelmеrol szоlо elkеpzelеseit a nyelvek ?sszehasonl?tо elemzеse alapjаn еp?tette fel, figyelembe vеve az etnogrаfiai adatokat. Reg lеtrehozta a finnugor nyelvek genetikai kapcsolatаt, amelyek magukban foglaljаk a magyarok, finn?k, mansi, hanti, komi еs mari nyelveket. K?l?n?sen megd?bbentoek voltak a mansi еs a magyar nyelv hasonlоsаgai. Arra a k?vetkeztetеsre jutott, hogy a magyarok olyan osektol szаrmaznak, akik rеgen еszak-Urаlban еs a Transz-Urаlban еltek, a Mansi аltal lakott ter?leten. A Reg ezen аll?tаsait alapvetoen elfogadjаk a modern nyelvеszek. ?tleteik szerint az urugok osi otthona a Kama medencеben еs kissе dеli erdos rеszen talаlhatо. Kr. E. Еvezred elso felеben t?rzsek alakultak ki az ugor k?z?ssеgbol, akik kеsobb a magyarok oseivе vаltak. A fennmaradо urugok sokаig ezen a ter?leten maradtak, еs a 12.-15. Szаzadban a t?rzsek egy rеsze az Urаlon t?lhaladt. Аltalаban vеve, Reg utazаsa az Urаlon еs az Urаlon kereszt?l k?r?lbel?l mаsfеl еvig tartott (еrkezеs Solikamskbe – 1843. november, tаvozаs Berezovоtоl – 1845 mаrcius). ?tjаnak hossza 5,5 ezer km volt. Korаbban egyetlen tudоs sem vеgzett ilyen hossz? еs alapos kutatаst itt, nem folytatta ilyen hatalmas ter?leten. Reg utazаsa felfedezetlen ter?leteken felkeltette az еrdeklodеst az Еszak-Urаl termеszetеnek еs lakossаgаnak tanulmаnyozаsa szempontjаbоl, еs hozzаjаrult a finnugor nеpek tanulmаnyozаsаnak fejlesztеsеhez.

Finnugor vаndorlаs

A finn-ugor nyelveket beszеlo nеpek nyelvi k?z?ssеg?k idejеn Eurоpa keleti еs еszakkeleti rеszеn, Eurоpa еs Аzsia hatаrаn, az Urаl-hegysеgben еltek. Az Urаl-hegysеg az Eurоpa еs Аzsia k?z?tti hatаr, ?sszpontos?tva az Urаlra, eurаzsiakkа vаlunk, mivel nincs felosztаs «keletre» еs «nyugatra». Itt j?ttek lеtre a legrеgibb k?z?ssеgek, amelyek kеsobb megkapjаk az indoeurоpai eurоpaiak, valamint mаs nyelvi csalаdok, k?l?n?sen a finnugor nеpek nevеt. Az indoeurоpai k?z?ssеg kialakulаsаnak kronolоgiai szakaszai: 1. K?r?lbel?l 70 ezer еvvel ezelott nеhаny afrikai bevаndorlо еlt az Еszaki-sarkvidеken, de a gleccserek k?zeledtеvel (a Valdai-jegesedеs Wurm, Vislins еs Wisconsins-eknek felel meg) az emberek dеlre kezdtek visszavonulni; 2. 70—11 ezer еvvel ezelott, egy olyan idoszakra, amelyet аltalаnos lehulеs jellemez, az emberek visszavonulаsаnak folytatаsa Еszak-Eurоpаtоl dеlre; 3. 11—10 ezer еvvel ezelott, a holocеn korszak, az indoeurоpai k?z?ssеg kialakulаsa a Dеl-Urаl rеgiоban. A Dеl-Urаl, a Kaszpi-tenger еs az Aral-tenger k?z?tt h?zоdо «nagy sztyeppe» sok nеpe vаndorlаsаnak helyеvе vаlik. A h?res indiai Tilak k?zszereplo azt аll?totta, hogy az indiаnok sz?lof?ldje az Еszaki-sark, mivel az osi Vеdаk olyan ter?letet ?rnak le, ahol fеl nap еs fеl еjszaka tartоzkodnak.

A nagy Urаl (Urаl-hegysеg) ter?letеn, Kr. E. 4. еvezred vеgеn. e. a legrеgibb Urаl k?z?ssеg j?n lеtre, amely magаban foglalja a finnugor nеpeket (k?l?nаllо k?z?ssеgben j?tt lеtre a 3. еvezred vеgеn) еs a szamojеdokat (k?l?n k?z?ssеgben alak?tottаk ki Kr. e. 1. еvezred vеgеn). Kr. E. 3. еvezred vеgеn. e. A finnugorok az оkori indo-eurоpaiak tаvozаsa utаn a mocsаri vasеrc kimer?lеse miatt vаndorolnak a Dеl-Urаl ter?letеre (az ?n. Vary-ben fejlesztettеk ki oket, a rеgеszek ezeket a telep?lеseket «vаrosok orszаgаnak» h?vtаk). Az ugri alapnyelv alapjаn a BC 3. еvezred vеgеn. e. – Kr. e. 1. еvezred k?zepe. e. a Dеl-Urаl rеgiоjаban kialakulnak a jobb magyar (magyarok) еs a praobsko-ugor (hanti, mansi) nemzetek k?z?ssеge; Kr. e. 3. еvezred vеgеn e. – Kr. e. 2. еvezred k?zepe. e. A finn-permi alapnyelv alapjаn kialakul a perm (komi, udmurd) еs a finn-volga (mari, mordov, szamаmi, finn, izhora, vodi vagy vod, vepsi, еszt, livai) nеpi k?z?ssеg.

Az urаli (finnugor еs szamojеd) t?r?k, mongol еs tungus-mancs? nyelvek osi otthona Eurоpa еszakkeleti perifеriаjаn helyezkedett el, ami igazolja a legrеgibb nosztrаtus nyelvcsalаd lеtezеsеt. Rеgеszeti kult?rаkkеnt, amelyek ?sszef?ggеsben lehetnek a pаn-indoeurоpai kulturаlis komplexum rеgiоjаval, a tudоsok Khalaf, Ubeyd, Chatal-huyuk kult?rаkat nevezik Dеlnyugat-Аzsiаban еs Kuro-Araksin kult?rаt Kaukazаziаban. Ezen tudоsok szerint az indoeurоpai eurоpaiak mаsodlagos k?zеpkori otthona az еszaki Fekete-tenger rеgiо volt, ahol letelepedеs?k Kr. E. III. Еvezredre ny?lik vissza. e. Az indoeurоpaiak csalаdjаtоl dеlre kialakulhatott a szemita-hamit (afrikai) nyelvcsalаd magja.

A kartveliai proto nyelv hordozоi nyilvаnvalоan az indoeurоpaiak еszaki rеszеn еs a dravidi proto nyelv keleti rеszеn еltek. Ez a nosztatikus nyelvcsalаd magаban foglalja az indoeurоpa, a szemita, a hamit vagy az afrikai, a kartvel, az urаli, a dravid, a t?r?k, a mongol, a Tunguso-Manchu, a Cukchi-Kamcsatka еs esetleg az eszkimо-aleut nyelveket. Ennek a hatalmas makro csalаdnak a nyelvеt a vilаg nеpessеgеnek t?bb mint 2/3-a beszеli. A tudomаnyos tanulmаnyok kimutattаk az indoeurоpai, a szemita, a hamit, az urаli, az altaj еs nеhаny nyelvnek a nagy nosztatikus makrоcsalаdba valо kombinаlаsаnak еrvеnyessеgеt. Ez a makrocsalаd a Felso Paleolitikаban alakult ki Dеlnyugat-Аzsia еs szomszеdos ter?letein. A legutоbbi Wurm-jegesedеs еs a mezolitikus еghajlati felmelegedеs visszavonulаsakor a nosztrаta t?rzsek Аzsia еs Eurоpa hatalmas ter?letеn telepedtek le; fеlretettеk еs rеszben asszimilаltаk a korаbban ott еlo t?rzseket. Ebben a t?rtеnelmi folyamatban a nosztrаta t?rzsek szаmos elk?l?n?tett ter?letet alkottak, ahol a speciаlis nyelvcsalаdok kialakulаsa megkezdod?tt. K?z?l?k a legnagyobb, az indoeurоpai nyelvk?z?ssеg a dеli Urаl ter?letеn, majd a «Nagy sztyeppben» alakult ki – Altajttоl a Fekete-tengerig.

Nagyon hossz? ideig az оkori emberek ilyen nyelvi k?z?ssеge alakult ki a nagy Urаl – Altaj, ter?letеn, amelyet kеsobb indoeurоpai eurоpainak – arianinak h?vtak. Ez k?r?lbel?l Kr. E. 8—5 еvezredben, Kr. E. 4—3 еvezredben van ez a k?z?ssеg szеtesni kezdett, kеsobb keleti nyelvi csoportra osztottаk oket (irаniok, ?rmеnyek, tadzsikok, indiаnok stb.), nyugat-eurоpai (g?r?g?k, nеmetek, romаn nеpek stb.), szlаvok (oroszok, bolgаrok, lengyelek stb.), Baltaiak (poroszok, litvаnok, lettek stb.). Еvezredek оta eltuntek a nеpek, megjelentek, hasonl?tottak mаs etnikai csoportokhoz, k?l?n?sen a finn-finn?khez еs a t?r?k?khez.

«Miеrt tuntek el Oroszorszаg legtitokzatosabb emberei.» Te nem szlаvok vagytok, valоjаban finnugorok! "– az Oroszorszаggal szomszеdos orszаg lakosai gyakran az orosz embereknek ford?tjаk az oszlopos lelkesedеssel kapcsolatos vаdakat. Еs akkor vannak hossz? еrvek, amelyek szerint a kijevi orosz ido alatt a mai K?zеp-Oroszorszаg ter?letеn finn t?rzsek еltek, amelyek аll?tоlag a mai oroszok osei. ?sszetartо еs mеg nem teljesen kialakult nemzeti identitаs. A Lenta.ru elmagyarаzza, hogy miеrt nem tarthatоk fenn az ilyen аll?tаsok, ugyanakkor lehetosеget ad nek?nk arra, hogy visszah?vjuk a korai t?rtеnelem kevеssе ismert oldalait. Mindannyian tudjuk, hogy a Volga еs az Oka ?sszefonоdаsa nem csak az oroszok k?zеppontjаvа vаlt. az аllam, hanem az a hely is, ahol az orosz emberek kialakultak еs belеptek a t?rtеnelmi arеnаba, de ha k?zelebbrol megnеzed K?zеp-Oroszorszаg tеrkеpеt, еszrevesz egy csodаlatos szabаlyszerusеget – nagyon sok nеv (nеv) lеtezik eskih lеtes?tmеnyek) egyеrtelmuen nem szlаv eredetu. Pеldаul – Moszkva, Oka, Yakhroma, Veksa, Lehta, Nero, Tolgobol, Nerekhta, Pechegda, Kineshma, Kostroma, Chukhloma, Palekh, Ukhtoma, Shuya, Valdai, Seliger, Kirzhach, Klyazma, Koloksha, Khokhloma, Vireya, Pakhra sokan mаsok. Еs ha megnеzz?k az ezer еvvel ezelotti t?rtеnelmi tеrkеpet, akkor rаj?ssz, hogy ebben a rеgiоban szinte kizаrоlag Murom, Meshchera еs Meria finn t?rzsek еltek. Ezеrt a fenti nеvpontok k?z?l sok finn nyelvu. Еs ha a Meshchera еs Murom neve a mai napig fennmaradt a moszkvai rеgiо termеszeti ter?letеnek еs a Vlagyimir Rеgiо h?res vаrosаnak a nevеben, akkor a vаros szinte semmi sem maradt fenn. Az оkorban a Meri t?rzs Zalesye hatalmas ter?letеt elfoglalta a Moszkva folyо partjаtоl a modern Zvenigorod ter?letеn, a Volgaig еs a Galich-tоig. Mellesleg, a Kostroma tеrsеgben talаlhatо jelenlegi Galichot, amelyet a modern Galichbоl szаrmazо bevаndorlоk alap?tottak Ukrajna Ivano-Frankivszk rеgiоjаban (tole szаrmaztak a Galichina еs Galicia nеv), eredetileg Galich Merskynek h?vtаk.

Merya kis telep?lеseken еlt szаmos folyо еs tavak partjainаl, igyekezett nem menni messzire a suru erdokbe. Elsosorban gyujtеssel, vadаszattal, halаszattal еs szarvasmarhatartаssal foglalkoztak. A rеgеszek szerint a szlаvok megjelenеse elott a mai K?zеp-Oroszorszаgban a mezogazdasаg szinte hiаnyzott. Ez nem meglepo: a rеgiоt sokаig kockаzatos mezogazdasаg zоnаjakеnt tekintettеk. A kedvezotlen еghajlati viszonyok miatt a helyi talaj gyakran nagyon gyenge termеst eredmеnyezett. Merya pogаny maradt, a szent k?vek kultusa szеles k?rben elterjedt k?z?tt?k. Az egyik – a Kеk Ko – megmaradt a Pleshcheyev-tо partjаn, Pereslavl-Zalessky k?zelеben, еs tovаbbra is a zarаndokok imаdata. A halott embereket nagy rituаlis tаbortuznеl еgettеk el a folyоk еs tavak partjаn. A tudоsok a Meria t?rzsi k?zpontjаt a Sarskoje оkori telep?lеsnek tekinti, amely a Nero-tо dеli partjаn, a Jaroslavl rеgiоban a 7. szаzad оta lеtezett, ahol a rеgеszek sok ez?st еrmеt fedeztek fel Eurоpаbоl. A t?rtеnetek tovаbbra is megvitatjаk, hogy mi t?rtеnt a Sarskoje-erod?tmеnnyel, hogy volt-e bаrmi k?ze a k?zeli Nagy Rostovhoz, amely a 9. szаzadban jelent meg. Zalesye szlаv gyarmatos?tаsa az elso еvezred vеgеn kezdod?tt. Hаrom hullаmban haladt tovаbb. Elosz?r еszaknyugatrоl еs nyugatrоl (a jelenlegi Veliky Novgorodbоl еs Smolenszkbоl j?ttek ide az Ilmen Szlovеnek еs Krivichi). Aztаn dеlrol j?tt Vyatichi, еszakiak еs Radimichi. Еs vеg?l, mаr a rеgi orosz аllam idejеn, a dеl- еs dеlnyugat-orosz lakosok t?meges migrаciоja megkezdod?tt a Volga-Oka ter?letеn. K?vаncsi, hogy gyakran megadtаk a sz?letett helyek nevеt az itt еp?lt ?j vаrosoknak: a mаr eml?tett Galichon k?v?l ezek Vladimir, Pereyaslavl, Peremyshl, Vyshgorod еs mеg sokan mаsok. A rеgiо szlаvok аltali gyarmatos?tаsa annyira hatalmas volt, hogy mеg a mongolok el?tti id?szakban szаmszer? t?ls?lyuk is megkеrdojelezhetetlennе vаlt. Mi t?rtеnt a finn oslakos nеpessеggel? Hovа ment: megsemmis?tettеk az idegenek, asszimilаltаk oket, vagy tovаbbmentek az erdokbe? Nyilvаnvalоan e ter?let szlаv fejlodеse alapvetoen bеkеs volt, ami nem zаrja ki az egyes ?sszecsapаsokat еs konfliktusokat. A rеgеszeti adatok azt mutatjаk, hogy a szlаvok еs a finnok sokаig egy?tt vagy egymаs mellett еltek. Pеldаul a Yaroslavl melletti Timerevsky telep?lеsen (maga a vаros a boszorkаny Jaroszlav herceg alap?totta egy kis finn telep?lеs helyеn) a tudоsok szlаv еs merian, valamint skandinаv temetkezеseket talаltak. Az utоbbi vonatkozаsаban ez nem meglepo – a vikingek sokаig uraltаk ezt a rеgiоt. Nyilvаnvalоan a finn t?rzsek аltal a Zalesia nagyon gyenge nеpessеge miatt, a szlаvok аltali gyarmatos?tаs kezdetеn, kеsobb teljesen eltuntek az ?jonnan еrkezok k?rеben.

Az ilyen gyors asszimilаciоnak nem szabad meglepnie: amellett, hogy sokkal t?bb szlаv volt, magasabb szintu tаrsadalmi-politikai fejlodеs?k volt, mint a bennsz?l?tteknеl. Pеldаul Vaszilij Klyucsijev t?rtеnеsz azt ?rta, hogy a vad finn t?rzsek «nem tartottak veche-talаlkozоkat», ami jellemzo a kijevi, csernigovi, vagy Rostov еs Suzdal lakosainak. Zalesye fejlesztеse sorаn a szlаv gyarmatos?tоk elsosorban nem a szabad ter?leteken, hanem a helyi finn lakossаg аltal mаr kifejlesztett ter?leteken telepedtek le. Talаn еppen ezеrt a Meria egy rеsze, amely mаr rеgоta a Volga еs az Oka ?sszefolyаsаban еlt, tovаbb ment a Volga rеgiо аthatolhatatlan erdoibe. Egyes tudоsok azonos?tjаk ezeket az embereket a modern marival vagy akаr a mordoviakkal (Erzya еs Moksha). Egyes kutatоk ?gy vеlik, hogy a Meria mеg mindig lenyug?zo ?r?ksеget hagyott a mi nyelv?nk?n. Pеldаul csak a keleti szlаvok rendelkeznek birtoklаsos lexikаlis «nekem» jellemzojеvel a finnugor nyelvekre. Еs valоban egy lengyel, cseh vagy horvаt ilyen esetben azt mondja: «Van.» A mеriai nyelv befolyаsa magyarаzza a fеrfias fonevek kimondаsаnak sajаtossаgаt is, ahol a genit?v esetben az аltalаnos szlаv formаval egy?tt -u, -th (sok ember, teаt tegyen) egy tipikus finn vаltozat, -a, -i (sok ember, teаt tegyen). Ezen elmеlet tаmogatоi sok orosz nyelvjаrаsi szоt szаrmaznak a finn nyelvekb?l.

Nehеz meg?tеlni, hogy ez igaz – a meri nyelv nem maradt fenn a mai napig, еs nem hagyott megb?zhatо ?rаsos forrаsokat. Nem volt lehetsеges visszhangjait megtalаlni az orosz nyelv helyi nyelvjаrаsaiban, еs nеhаny rajongо k?sеrlete a tudomаnyos еrtelemben vett Meryi lexikаlis rendszer helyreаll?tаsa vagy felеp?tеse kеtsеgesnek tunik. A Meria еs mаs finn nyelvu nеpeknek az orosz nеp etnogenezisеben valо rеszvеtelеnek kеrdеse tovаbbra is vitathatо. Az orosz folklоrban nincs nyilvаnvalо еs hatаrozott visszhang a finn t?rzsekkel valо kapcsolattartаshoz, akik ezen a ter?leten еltek a szlаvok еrkezеse elott. Valоsz?nuleg ez ismеt megeros?ti a lehetsеges asszimilаciо gyors еs termеszetes jellegеt… Az utоbbi еvekben azonban a mеriai etnofuturizmus mozgalma gyorsan fejlodik Oroszorszаgban, еs еszrevehetoen n?vekszik az еrdeklodеs a finnugor nеpek t?rtеnete irаnt. Ez az egyеni rajongоk azon vаgyаban is nyilvаnul meg, hogy bizony?tani tudja, hogy a mеriaiak hozzаjаrulаsa az orosz nеp kialakulаsаhoz sokkal jelent?sebb volt, mint azt аltalаban vеlekednek. Vannak, akik mеg megprоbаlnak ?j szub-etnikai identitаsokat felеp?teni (pеldаul a Jaroslavl tеrsеg katskаrjai), еs bebizony?tjаk, hogy ok a szitskarokkal еs a mologzhaniaiakkal a mеriai nеp egyetlen k?zvetlen leszаrmazottai maradtak. Mindenesetre, az orosz t?rtеnelem hajnalаn, Merya befolyаsa orszаgunk tovаbbi fejlodеsеre nagyon еszreveheto volt. A modern rеgеsz, Andrej Leontyev ?gy vеli, hogy ennek a kicsi finn nеpnek a t?rtеnete lеnyegеben Еszakkelet-Oroszorszаg oskorаvа vаlt: «A Mаria korszakаban uralkodо telep?lеsf?ldrajz, az egyes rеgiоk k?lso еs belso kapcsolatai nagymеrtеkben meghatаroztаk a Rostov Hercegsеg eredeti ter?letеnek еs k?zpontjainak kialakulаsаnak sajаtossаgait.» Ezt k?vetoen a Rostovi Hercegsеget аtalak?tottаk Rostov-Suzdal f?ldter?letre (Suzdal-Vladimir Vladimir), amely Moszkva Nagyhercegsеg еs az orosz аllam elofutаra lett. Az orosz nеp szlаv eredetu tudatlan tagadоinak a k?vetkezokre kell emlеkezni?k. Az etnikai identitаst elsosorban nem a genetikusok еs antropolоgusok hatаrozzаk meg haplocsoportjaikkal еs koponyаikkal, hanem az a nemzeti kult?ra еs nyelv, amellyel az emberek magukhoz kapcsolоdnak. A t?rtеnelem szаmos pеldаt ismeri, amikor teljesen k?l?nb?zo etnikai csoportok vettеk rеszt nagy nagy nеpek alak?tаsаban. A figyelemre mеltо orosz ?rо, Konstantin Ushinsky (egyеbkеnt Kijevbe temettеk) mаr a 19. szаzadban b?lcsen megjegyezte, hogy «a finn t?rzs… ez egy olyan cement, amelyre az ?sszes ?j еszaki, eurоpai аllam ker?lt, еs ez mеg inkаbb Oroszorszаgra vonatkozik.. A svеdek, a dаnok, az egеsz balti part menti ?vezet lakosai, oroszok – mind a finn t?rzsek nеma eltunеsеvel kezdik a t?rtеnelem?ket. ?gy tunik, hogy ok maguk oskori elemet alkotnak, еs szеtszоrtan vannak egy s?tеtsеggel, amely egy eurоpai ember еletеt fedi le … «» Nem testvеreidek nek?nk "https://news.mail.ru/society/32637205/".

Oroszorszаg – finn Oroszorszаgban (olvassa el «veneia»); Еszt Oroszorszаg (olvassa el a «venemaa», szо szerint «a hajоk f?ldjеt»), lаtszоlag a Wendsbol, Wendsbol – az osi szlаv t?rzsbol; magyar Oroszorszаgban (olvassa el az «orosorsag», szо szerint «rosov orszаg»). Hasonl?tsa ?ssze: «A» Rus «nеvrol itt itt egy kalоz csapatrоl beszеl?nk, amelynek neve Rurik, nеha vеletlenszeruen mаssalhangzо, еs amely kеsobbi zavart. Tagok A.M. a «Dobrynya nyomаban» k?nyvеben azt ?rja: «A szokаsos skandinаv kalоzokat Norman rootkars-ba vagy rutsmenami-ba h?vtаk (szо szerint» evezos», vagyis» ushkuyniki»). Szomszеdaik, a finn?k k?rеben a szо «Ruotsi» etnikai nеvvе vаlt, a «Kalоz orszаg» jelentеssel. Vessen egy pillantаst a mai finn-orosz szоtаrra, еs megtalаlja benne Ruotsi orszаgаt. De ez nem feltеtlen?l Oroszorszаg, hanem Svеdorszаg!»:

Oroszorszаgban szаmos telep?lеs (vаrosok, falvak, falvak) viselik a nem szlаv vеgzodеst (pеldаul Kideksha, Iksha, Shileksha, Koloksha, Kovak, Yundoks stb.), Ami valоsz?nuleg az osi finnugor nyelvekben is elofordulhat. «folyоt vagy patakot jelent (pеldаul a modern mari nyelvben az» iksa «patakot jelent). Az oroszorszаgi legrеgebbi ugrо-finn formаtumokhoz tartoznak (a vеgleges?tett utоtag), еs a Kr. E. II. K?zеp-Oroszorszаg erdozоnаjаt finnugor szubsztrаtum jellemzi. A finnugor t?rzsek mаr Kr. E. II – I. еvezredеben elfoglaltak. e. hatalmas ter?letek Kelet-Eurоpаban. Az -sha, -xa-val vеgzodo folyоk (hidronоmаk) neve elterjedt egy hatalmas ter?leten, az Oka jobb partjаtоl a Fehеr еs a Barents-tengerig, de fokеnt, ahogyan Sedov V. rеgеsz megtudta, ahol a kеso neolit korszak Volosovo rеgеszeti kult?rаjаnak emlеkmuvei talаlhatоk.. ?gy megаllap?tаst nyert, hogy ezt a kult?rаt az orszаg legrеgibb finnugor t?rzsei elhagytаk. A -ma, (Ukhtoma, Andoma, Kema stb.) Еs az -oga, -ega, -uga, -yuga, ami a folyоt jelenti, szintеn ezekhez a t?rzsekhez kapcsolоdik. A modern finnugor nyelvekben a «yokki», az «yoggy» folyоt jelent): Andoga, Lindega, Vetluga, Uftiug stb. A leggyakoribb hipotеzis szerint az Oka еs a Dеli folyоk neveinek eredete, amelyek еszt nyelven egyszeruen «folyоt» jelentettek – Jogi. A Moszkva-folyо eredetеnek, ?gy a vаros nevеnek lehetsеges magyarаzata az osbalti «nodal river» – «mosk» – csomоpont, «Wandou» – folyо szavаbоl. Modern lett: csomо – mezgls; Litvаn – mazgas. A balti (balti) nyelvek k?z?tt szerepel a modern lett, litvаn, valamint kihalt: porosz, yatvyazh, kur?z, szelon еs mаsok is osi rokonsаgban voltak a szlаv nyelvekkel. A balti аllamok (balti t?rzsek) az AD 1. еvezredеben telepedtek le, a balti аllamok dеlnyugati rеszеtol a Dnyeper felso rеszеig еs az Oka folyо medencеjеig (csomagtartоk) az 1. – 2. еvezred fordulоjаn az оorosz nemzetisеg rеszеvе vаlt. A nyugat-baltaiak (Zemait, Zemgale, Kurz, Latgale) a modern lett еs litvаn os?k. A rеgi finn nyelvekben azonban a «va» vizet jelent, az еszt v?z vizet, magyarul vizet, finn?l pedig vett? jelent. A befejezеs sok finnugor nеvhez (Lysva, Sylva, Kosva stb.) Jellemzo. Egyes tudоsok szerint a legrеgebbi finnugor nevek szаmos folyо nevеvel tаrsulnak, amelyek vеgеn -shma, -shma, -shma, -shma (Klyazma, Vyazma, Kineshma, Kesma stb.) Аll. Ez a formаtumok csoportja valоsz?nuleg egy ismeretlen, mеgis dofinugorsk szubsztrаthoz tartozik. A Volga etimolоgiаjаnak kеrdеse kеtеrtelmu. Az osi Ra nevеt, amelyet az osi szerzok eml?tettek, annak ellenеre, hogy lеteznek k?l?nfеle hipotеzisek errol a tеmаrоl, tovаbbra sem vilаgos. A t?r?k nyelvekben a Volgаt Itilnek h?vtаk (Idel, Atal, Atil), ami «folyоt» jelent. Ennеlfogva a feltеtelezеs, hogy a folyо orosz neve a szlаv «nedvessеgrol» (oroszul – «vologa») szаrmazik, еs eredetileg azt is jelenti, hogy egyszeruen «folyо». Van azonban egy mаsik hipotеzis – a hydron?m finnugor eredetеre vonatkozоan: еszt?l a «fehеr» jelentеse «fehеr, fеny»; Akkor a Volgаt le lehet ford?tani Fehеr vagy Vilаgos folyоkеnt.